Megújuló energia


Napenergia

A Napból érkező energia hasznosításának alapvetően két módja van. Egyik esetben hőtermelésre használjuk a napsugarakat, az üvegházhatás segítségével és itt például az épületek tájolása, anyaga játszik nagy szerepet. Ezt nevezik a passzív módnak.
A másik esetben (aktív) szintén alakíthatjuk hővé a Napból érkező sugarakat napkollektor segítségével, vagy elektromos árammá is napelemek segítségével. Már felfedeztek megoldást arra is, hogy miként lehet termokémiai módszerekkel tárolni a napenergiát.
Ez az energianyerési lehetőség sok előnnyel jár, hiszen egy napelem vagy napkollektor telepítése után "elméletileg" nem kell számlákat fizetnünk az ingyen áram és hő után. Viszont olyan problémákat is hordoz a napenergia hasznosítása, mint például a szerkezet ára, az előállítás során adódó környezetterhelés és az időjárás kiszámíthatatlansága. Szerencsére hazánkban még sok napsütéses óra van évente, és erős a sugárzás, mint ahogy azt az alábbi ábra is mutatja, így kedvezőek a feltételek is ezen lehetőség hasznosítására. A pénzbeli megtérülést itt azért nem vesszük számba, mert hosszú távon ez egyértelmű.


Szerző: SolarGIS © 2011 GeoModel Solar s.r.o.

Itthon is készülnek már hatékony napkollektorok, napelemek és érdemes is a hazai terméket választani. A cégjegyzékünkben található cégek jó minőségű magyar terméket állítanak elő, így érdemes náluk érdeklődni elsősorban, ha egy napelem, vagy napkollektor vásárlására szánná magát akárki. Napkollektort egyébként lehet házilag is készíteni minimális költségen és nagy hatásfokkal.


Szélenergia

A szélenergia olyan megújuló energiafajta, amelynek termelése környezetvédelmi és költségelőnyei miatt rohamos ütemben nő a világban, főleg Európában.
2006-ban a szélerőt felhasználó generátorok 74 223 megawatt energiát termeltek világszerte, mely még mindig kevesebb, mint a világ áramfelhasználásának 1%-a. A gwec.net szerinti 2010 év végi adat: 197,039 MW, ami azt jelenti, hogy négy év alatt majdnem a triplájára nőtt a szél erejének kihasználása. A szélerőművek azonban a Harvard Egyetem kutatóinak számítása szerint 1,3 millió terawattóra áramot is tudnának termelni, ami bőségesen elláthatná a világ lakosságát, mivel a világ áramfogyasztása 2006-ban csak 15666 terawattóra volt: a megadott potenciál mindössze 1,2 százaléka.
A szélenergia kitermelésének modern formája a szélturbina lapátjainak forgási energiáját alakítja át elektromos árammá. Ennél sokkal öregebb technológia a szélmalom, amelyben a szélenergia csak mechanikus szerkezetet működtetett és fizikai munkát végzett, mint a gabonaőrlés, vagy a vízpumpálás.
A szélturbinákat ma már ipari méretekben, nagy csoportokban is felhasználják szélfarmjaikon a nagy áramtermelők, de nem ritkák a kis egyedi turbinákat működtető telepek sem, amelyeknek különösen olyan környezetben veszik nagy hasznát, amelyek távol vannak a nagyfeszültségű elektromos hálózattól, ezért költséges lenne a felhasználás helyéig kiépíteni a vezetékeket.

Forrás: wikipedia


Vízenergia

A folyóvíz mozgásában rejlő energiák felhasználása régi időkben kezdődött. Akkoriban még nagyjából csak szállításra, mosásra, vízimalmok hajtására használták, azonban ma már lehetőség van elektromos áram előállítására is segítségével. Ezt bizony nagyban alkalmazzák is, ugyanis a a világ elektromos energiájának 20%-a vízenergiából származik
Idővel rengeteg formáját találták ki a víz mozgásának átalakítására - vannak olyan erőművek is, melyek a tenger, vagy óceán hullámait, vagy az ár-apály jelenség következtében fellépő vízszint különbséget alakítják át árammá. Az áramlat általában egy turbinát, vagy vízkereket hajt meg, amit generátorokhoz csatlakoztatnak.
A víz erejének használata sok előnnyel jár. Az erőmű a telepítés után azonnal képes termelni, időjárási viszonyoktól függetlenül, folyamatosan, tehát egy igen megbízható energiaforrás. Alacsony költségű a fenntartása, s emellett nem szennyezi a levegőt és nincs egyéb káros anyagkibocsátása.
Sajnos itt is számba kell venni a negatív hatásokat. Egy duzzasztógát építésénél teljesen megváltozhat a folyó menti ökoszisztéma. Ha a duzzasztás közben megváltozik a víz minősége, az az ott élő élőlények életét nagyban befolyásolja.
Mindezek mellett nem kell mindig nagyban gondolkodni. Egy okosan megépített kis vízerőmű is lehet hasznos, főleg annak, akinek a hátsó kertjében egy gyorsabb folyású patak, vagy kisebb folyó található.

Biomassza

A biomassza alkalmazása a hulladék vagy megújuló energiaforrások – például növényzet, mint kukorica, energiafű, fa, vagy állati trágya – felhasználását jelenti – biogáz, bioetanol vagy közvetlen elektromos energia termelése céljából. A szemét és a trágya metán fejlesztésére használható, amit csővezetéken lehet az erőművekbe ill. háztartásokba szállítani. Gabonából bioetanolt lehet erjeszteni, repcéből, napraforgóból olajat lehet sajtolni járművek hajtására. A szerves hulladék újrahasznosítása erősíti a filozófiát, miszerint semmit sem szabad a Földön elpazarolni. Ez azt eredményezi, hogy a Föld erőforrásait kevésbé kell kiaknáznunk. Ezzel könnyebben érhetjük el a fenntartható életvitelt, fejlődést.
A biomassza bőséges és általánosan megújul. Elméletileg soha nem fogy el, mint üzemanyag, mivel állandóan újratermeljük. A Földön bárhol fellelhető, ezért enyhítheti az energianyomást a harmadik világon és az egyéb energiában szegény országokon.
Ha nem elégetjük, hanem más módszerrel aknázzuk ki – mint erjesztés és pirolízis – a környezeti hatás kicsi lesz. Az így termelt alkohol tisztán ég és kevésbé terheli a környezetet, mint a fosszilis energiaforrások, valamint az eladási gondokkal küszködő mezőgazdaságnak új piacot jelent.
A közvetlen égetés kisebb környezeti terhelést jelent, mint a fosszilis energiaforrásoké, a szén-dioxid pedig nem járul hozzá az üvegházhatáshoz, mivel olyan ciklus részeként termelődik, ami fel is használja ezt a szén-dioxidot a vegetáció éves megújulásakor. A biomassza ellen szóló érvek szerint a közvetlen égetés légszennyezést okoz, különösen a bizonytalan összetételű szemété. Jelenleg ez az energiatermelési forma meglehetősen drága, a növények termelése, az alkohol erjesztése és lepárlása többe kerül, mint a kőolaj bányászata, szállítása és lepárlása.
Kis mennyiségű termelése nem gazdaságos, mivel a növények termelése több energiát igényel, mint amennyi elektromos energiát nyerünk belőle. Az ideális a nagy léptékű termelés. Mivel a fa is a biomasszák közé tartozik, és mivel a fák általában 20-40 éves megújulási ciklusúak, a fa alapú biomassza tüzelés kellő kontroll hiányában az adott területen az erdősültség átmeneti, vagy huzamos csökkenését okozhatja, ennek összes hátrányával együtt.

Forrás: Wikipédia

Geotermikus energia


Hidrogén

A fentebb olvasható energiaforrások közül a hidrogén a legérdekesebb. Ezt ugyanis nyers formában nem találunk a bolygónkon, kivéve ott, ahol vulkáni működés során bocsátódik ki. A hidrogént a Föld légköre nem képes megtartani a jelenlegi állapotok között. Ebből az következik, hogy gyártani kell.
Mint minden gyártási folyamat, ez is energiabefektetést igényel, így, mivel nem hasznosíthatjuk azonnal, másodlagos energiaforrásnak minősül. Felhasználására több mód is van. Úgynevezett üzemanyagcellák használatával az oxigén és a hidrogén vízzé alakítható, s így közvetlenül elektromos áram nyerhető. A hidrogént el is égethetjük egy belsőégésű motorban, mint ahogy azt a Mazda RX-8 motorja is teszi.
Előnye az, hogy égése során csak víz képződik, tehát káros anyag nem keletkezik, így a légszennyezés elhanyagolható. Emellett a hidrogén a legkönnyebb elem, energia-tömeg aránya könnyedén felveszi a versenyt a kőolajszármazékokkal (benzin, gázolaj). Ez az a gáz, melyet könnyedén, otthon is előállíthat mindenki, de vigyázni kell vele, mert erősen gyúlékony.
Sajnos a hidrogén (és az üzemanyagcella) előállítása a jelenlegi technológia és kiépítetlen infrastruktúra miatt igen költséges, és a tárolás, szállítás is körülményes. Könnyen szökik mindenféle tárolóból.
Ez az energiaforrás azonban hatalmas lehetőség arra, hogy az országok függetlenedjenek az olajnagyhatalmak rabságából.

 
Design by Free WordPress Themes